Irodaházak párásítása

Beltéri levegő párásítása

Bizonyára mindenki tapasztalta már különösen télen hidegben hogy egy benti levegő mennyire száraz tud lenni. A levegő páratartalom csökkenése mennyire irritálja a bőrt, a nyálkahártyát, a szemet, orrot, szájat, stb. Egy irodai környezetben a dolgozók munkabírását, teljesítményét csökkenthetik az efféle egészségügyi nehézségek, melyek a  helyiségben lévő száraz levegő következtében alakulnak. Az irodai felhasználásban fontos megemlíteni, hogy az emberek a napi 24 órából akár több, mint 12 órát is az irodán belül tartózkodhatnak, ezért amennyiben az abszolút páratartalom alacsony, úgy a száraz levegő negatív egészségügyi mellékhatásai akár egész télen át (több, mint 5 hónapon át) tarthatnak.

A száraz beltéri levegő, kizárva

Az már kevésbé ismert tény hogy a téli-tavaszi időszakok különösen száraz benti klímája milyen egyéb kellemetlenséget, sőt anyagi kárt tud okozni irodaházak berendezéseiben pl. fa bútorok, nyílászárók, az elektromos berendezések működésében, és kevésbé ismert tény, hogy a elektrosztatikus kisülések egy részéért is a különösen száraz beltéri levegő tehető felelőssé!

 

Irodaházak párásítása
Irodaházak párásítása
Ma már az egyik fő szempont a dolgozók egészsége

A direkt beporlasztásos párásítás köztudottan a leghatékonyabb légnedvesítő megoldás. Nincs annál jobb hatásfokú eljárás, mint hogy a lágyvizet nagy nyomással, kis tömegárammal apró furatú fúvókákon át a levegőbe juttatjuk, ahol a víz mikroszemcséi azonnal elpárolognak, a száraz levegő azonnal felveszi a nedvességet!

 

Számítások bizonyítják, hogy a magas hatásfok mellett az üzemeltetési költségek minden egyéb megoldáshoz képest nagyságrendekkel kedvezőbbek, ugyanis a minimális fúvókánkénti vízfogyasztás, és a szivattyú(k) energia igénye nem számottevő a melegpárásítási megoldásokhoz képest.

Egy precíz mérnöki tervezéssel megalkotott párásító rendszer karbantartási költsége az évi 1x-i revízióban kimerül, amely közel sem sorolható egy kategóriába más megoldásokkal.